Amikor elhagytam a szallast csutortokon, bementem egy kavezoba csokis kiflit enni. Nezem a pincert, probalom a helyebe kepzelni magam. Most nem megy. Most en csak EN vagyok. Bar tegnap mar korbejartam a belvarost, a zarandokirodat csak ma kerestem fel, mert rendes zarandokkent, hatizsakkal akartam megerkezni. Fel tiz korul beertem, es kb. fel oraig keringtem, mert semmi jel nem utalt az irodara! NAGYON NEHEZEN talalom meg!Mikor meglett, akkor is azt lehetett hinni, hogy a foldszinten van, es valahogy kiderult, hogy nem, az emeleten. Na mindegy. Legalabb sor nem volt. Meseltek, hogy delutan sokat kell varni. Megkerdeztek, hogy vallasi megfontolasbol csinaltam-e meg a Caminot. Mondtam, hogy nem. Utobb lattam, hogy akik igent mondanak, diszesebb oklevelet kapnak. Persze nem EZ szamit, de akkor is megkolonboztetes.

Az oklevel kezhezvetele utan meg teblabolok, varok valamire, de nincs mire varni.

Ennek az utnak itt es most vege van. Persze szamtalan formaban folytatodik, tudom.

A varosban ismeros zarandokok tunnek fel, integetunk es mosolygunk egymasra.

A postan feladok par kepeslapot. Sut a nap.

Kigyaloglok a vasutallomasra erdeklodni. Vegul meg is veszem a jegyet szombat 09 54-re Madridba. Megyek vissza a belvarosba. A turistairodaban kis terkepet kerek. Az 5-os busszal megyek a buszpalyaudvarra. 90 cent a jegy. Kiderul, csak 19 00-kor van busz Fisterrara! Lekesem a naplementet? Megnezem a szomszedos helyet: Muxia-t: 16 45. Akkor gyerunk oda! Varni kell.

Talalok egy kis kavezot ott a palyaudvaron. Beulok mert ehes vagyok. Eszem egy kis tanyer kagylot, de ket kosar kenyerrel :) Kave + csoki. Egyszercsak megszolal a hazibuli cimu film zeneje. Elmerengek. 

Van idom, igyekszem lassan enni. De meg ezt is igy irom le, hogy "igyekszem". Pedig a buszom meg tobb mint 2 ora mulva indul. Megszolal egy masik szam: Csak az a sora jut eszembe, hogy "Nincsen fontosabb mint az almaink" Hat van benne valami... 

Nezegetem a kis terkepet, rajovok, hogy nincs is messze a szallas. Ahogy forgolodom a terkeppel, a tajolas miatt azt mondom: "A nap a legjobb baratom!" Ezen megint jot nevetek, mert az uton nem igy ereztem. 

Visszasietek a szallasra, hogy legyen agyam masnap este. Sikerul foglalni! Legalabb ez biztos! Lassan  kiismerem magam Santiagoban! Boven visszaerek a buszhoz. 

Elgondolkodom azon, hogy valahol szomoru, hogy a tavoli baratsagok elobb-utobb elenyesznek, az ismeretsegek meg plane. Elapad a kozos tema, talalkozni ritkan lehet, igy megszunnek a kapcsolatok. 

16 45 Irany Muxia (lassan megszokom, hogy MUSIJA) Nevetek azon, hogy eleinte Mukszianak mondtam. Mintha valakinek a muszklija lenne :) Kulonben 6 euro a jegy. 

Kinezek a buszbol. Mellettunk tanulo vezeto. Hirtelen ott ulok az autoban. Szoritom a kormanyt, ideges vagyok. Valtok, megrandul az auto, csovalom a fejem. Majd megyek at a zebran, feher poloban, fekete nadragban. Hanyagul lobalom a kezem. Csodalkozom, hogy mi ez a nagy forgalom. Elsuvitek robogoval a busz mellett. Fekszem egy hideg lepcson egy masik kutyaval, es nem foglalkozom semmivel... A busz suvit tovabb... 

A buszon elalmosodom. A gyermekkori almokrol almodom. Hogy miert adjuk fel oket... Eltunnek, elenyesznek. Legalabbis a legtobb embernel...

Egszercsak le kell szallni. Ott vagyok az oceannal. Setalok a varosban. Buvarruha szarad egy kotelen. Regi emlekek tolulnak elo, tengeri merulesekrol, buvarturakrol. A halak, a nagy kekseg. Hianyzik... 

Fejem felett siralyok koroznek. Rikoltoznak. 

Megkeresem az alberget. A ficko megkerdezni, hogy ott alszom-e, majd miutan kiderul, hogy busszal mentem, kozli, hogy nem alhatok ott! Pedig van hely! Elkoszonok, magamban meg kozeli rokonait emlegetem...

Felmegyek a kereszthez, megnezem a partra epitett templomot es az oceant. Csinalok egy csomo fotot, majd 20 00-kor elindulok gyalog Finisterra fele. 

A tegnapi kagylokat mar nagylangon elegettem. Ahogy megallok irni, egy nagy fa elkezd nyekeregni a szelben. Egy madar dalol. Majd baljos csend. Halkan szital az eso. 

Elkezdem kovetni a kocsiutat, mert az biztos. A hegyen talalkozom egy lengyel fickoval. Meseli, hogy 2 honapig halasz volt portugaliaban mielott elindult a Caminon. A vandorbotja kisebb gerenda :) Mondja, hogy 23 00 korul sotetedik. Na mondom az jo, mert ugy szamolom, hogy ejfel korul kell odaerni, es akkor elotte mar latjuk majd a vilagitotornyot. Akkor meg nem tudom, hogy mekkorat tevedek!

Sokaig megyunk a fouton, kozben teljesen besotetedik! Helyenkent koromsotet van, csak egy-egy apro falu szakitja meg, rengeteg kutyaval. Van nalam terkep, csak a sok apro falu nincs rajta! Nem lehet semmit azonositani. Igyekszunk az oceanhoz tajolni, meg van a sracnal iranytu. 

Fel egykor feladja, es azt mondja pihenni kell, majd reggel tovabbmegyunk. Mert akkor talan lesz kitol megkerdezni. En nem nagyon akarok megallni, de otthagyni sem akarom. Hagyom magam meggyozni. Fatalis hiba! 

Lefekszunk a polifoamra valami ut mellett. 10 perc mulva esik az eso. Bekoltozunk egy korabban latott regi buszmegalloba. Polifoam a betonon. Nyikorognak a fak a szelben. 

Fekszem a betonon es azt mondom: "HOLNAPUTAN OTTHON VAGYOK!"

Ugy kapaszkodom ebbe a harom szoba, mint a kisbaba a cumisuvegbe, vagy a kislany a macijaba elalvas elott... 

30 perc mulva ebredek. Iszonyat hideg van. Az oceani szel duborog a fak kozott. A 20-25 meteres fakat iszonyu erovel csavargatja. Ez igy nem fog menni. Egy darabig allok, de elszenderedem es majdnem elesek. Ulve alszom 5-10 perceket. Kozben tovabbra is esik. 6-kor meg koromsotet van! Azt almodom, hogy jon valaki. Felpattanok, nem jon senki. Majd tenyleg jon egy kocsi 6 20-kor. Lampaval integetek, megall. Ezen meglepodom. Itthon nem allna meg senki. Fiatal srac vezeti. Kerdezzuk merre van Finisterra. Mutatja az iranyt es mintha azt mondana, hogy elvisz, de nem ertem. A lengyel ficko meg csak nez hulyen. Elindulunk... 

Tiz per mulva omlik az eso, de nem egyszeruen! A szel pont szembol hozza. Nem kell sok, hogy szanaszet azzak! Megyunk vagy ket orat a szakado esoben, de semmi nincs ami ala be lehetne allni! Sokara kierunk egy foutra, jon egy busz es megall. Rohanok, integetek, megvar!!! Ez is fura. Otthon siman elment volna! Felszallunk, omlik belolunk a viz. Finisterra FELE megy, de nem oda. At kell szallni. A cipomben tocsog a viz. 

A busz beer egy allomasra. Kiszallunk. 

Ebbe na pillanatban egyszeruen eldontom, hogy visszamegyek Santiago-ba! Nem gondolkodom rajta, megszuletett a dontes! A srac mindenkeppen Finisterrara megy. Bejon egy busz, kerdezem a sofort. Mondja, hogy jo, de majd at kell szallni. A srac bement a bufebe. Fellepek a lepcson, a busz elindul... 

Jo, hogy esokabatom van legalabb, igy csak a nadragom es a cipom vizes. Elszenderedem. A sofor szol, hogy itt a megallo, es 10 perc mulva jon a santiagoi busz. Orulok! A masik buszon alig vannak. Leveszem a cipot es a zoknit. Szarad a labom. Felveszem a tegnapi zoknit. Nem tiszta, de legalabb szaraz. Felteszem a labam az ulesre. 

A szallas fele, a civilizacio fele megyunk. Az pedig az otthonunk...

A szallason most igazi menedek! Megvan a lefoglalt helyem. Meleg vizzel tusolok. Kimosom az osszes zoknit. A ruhaimat kiteszem szaradni. Bar eleg hideg van. Remelem a cipom megszarad reggelig, mert holnap: elindulok hazafele!      

UI: Delutan alszom egy-ket orat. Elotte teblabolok a szallason, de nincs mit csinalni. Hideg is van. Igy belebujok a halozsakba. Negy ora utan ebredek. Ennyivel is beljebb vagyok :) Kint fuj a szel, de az eso most nem esik. Osszeszedem magam (az ehseg nagy ur:) es szandalban, zoknival (csini) meg esokabatban elindulok kajavadaszatra. Hamar talalok egy jo boltot. Most eloszor veszek felvagottat! De jo! Zsomle csak elorecsomagolt van, nem baj. Egyebkent friss pekarut nem lattam eddig egyszer sem. Lehet, hogy rossz helyen neztem. Veszek egy liter tejet! Azt sem ittam meg itt! Holnapra is felpakolok, meg veszek ket barackot. A szallason kajalok (most eloszor hasznalom a bicskam!), a barackok nagyon finomak. A vonatutra is van kaja, szuper!

Eszembe jutnak most, a Camino hagyomanyai: Hogy meg kell nezni a naplementet az ocean parton, megborotvalkozni es elegetni a ruhakat amiben zarandokolt az ember. Muxianal szerettem volna naplementet nezni, de olyan zart felhozet volt, hogy egyaltalan nem lehetett latni, csak lassan sotet lett. A borotvalkozas sem jott ossze az esoben. Azt mar itt a szallason ejtettem meg egy meleg zuhany utan. Egesz emberi kulsom lett :) A ruhaelegetes meg vicces, meg sem gyulladt volna, annyira vizes volt :) Meg egyebkent is sajnalnam azokat a ruhakat, amelyek a szivemhez nottek... 

Szoval nekem "igy adta ki".

Sajnos annyira paras a levego a szallason, hogy nem szaradnak a ruhak. A cipovel mas a helyzet. Van bent a szobaban 2 levegofuvasos kis futotest es arra direktben ra tudom tenni szetnyitva, szoval 7-8 oraja egyenesen belefujja a levegot. Alakul.  

Ma ejjel, vegul a fejlampa is elokerult. Eddig nem volt ra szukseg egyszer sem.